Tavaly ilyenkor álmomban sem gondoltam volna, hogy egy éven belül Budapesten láthatom az utóbbi évek számomra legérdekesebb három zenekarát. Idén eljött hozzánk a Kraftwerk, immár ötödször, viszont eddig még nem volt lehetőségem élőben megnézni őket.
Ismerkedésem az együttessel még gyermekkoromban kezdődött, valamikor nagyjából hetedikes koromban az osztálytársaimmal egy vidéki presszóban majdnem minden nap sulibó
l hazafelé a többi vendég nagy örömére meghallgattuk a Trans Europe Express-t. Nem tudom, honnan volt nekik a kétforintossal működő, 45-ös bakelitlemezt lejátszó zenegépükben Kraftwerk, mi viszont nagyon élveztük.
Aztán 1981-ben a Computer World album megjelent Magyarországon is, azonnal rohantam megvenni, és az ezt követő években rongyosra hallgattam. Közben a kor technikai lehetőségeinek megfelelően kazettáról kazettára másolva csereberéltük a Radioactivity-től a Spacelab-ig mindent, ami csak megszerezhető volt. Egyik kedves kollégámat idézve, azokban az időkben még meg kellett küzdeni a jó zenékért.
Később az Electric Cafe is megjelent nálunk, ezt az albumot is sikerült megvennem (természetesen ezt is még bakeliten), sokat hallgattam ezt is, bár kevésbé tetszett, mint a régebbi lemezek. Ezután sokáig nem hallottam róluk, majd jött 2005-ben a Minimum-Maximum, ami a XXI. századi hangszereléssel számomra új dimenziókba helyezte a régi, jól ismert számokat.
Amikor értesültem róla, hogy ismét Budapesten koncerteznek, tudtam, hogy ott a helyünk a családdal. Interneten jegyrendelés, majd több hónap várakozás, készülődés után végre eljött a koncert napja, irány az Aréna.
A koncert számomra hatalmas élmény volt, annak ellenére, hogy tudtam azt, hogy az eredeti felállásból csak Ralf Hütter áll már a színpadon, új zenét már tizenakárhány éve nem csináltak, csak a régieket hangszerelik újra, a mai kor követelményeinek megfelelően.
A több mint két órás koncerten sorra játszották az albumok talán legismertebb számait, azt hiszem, hogy egy komoly képet kaphatott a hallgató a zenekar egész munkásságáról. A látvány minden szempontból nagyon érdekes volt, a 3D vetítés gyönyörű színekkel, a nézőtér fölé kirepülő tárgyakkal és kinyúló robotokkal engem teljesen levett a lábamról.
A Kraftwerk számomra hozta a tőlük elvárható színvonalat, jól ,szóltak a régi zenék (bár hiányoltam néhányat, pl. a Vitamin-t), igazi élményt jelentett mindnyájunknak.